Probiotikus baktériumok szerepe a COVID-19 kiegészítő kezelésében

Probiotikumok és a mikrobiom szerepe a COVID-19
kiegészítő kezelésében

Írta és fordította: Pintér Zoltán

(rövidített változat)

 

Az 1960-as évektől kezdve beszélhetünk probiotikumokról, azelőtt is léteztek, de egyszerű házi készítésű fermentált élelmiszerek formájában. A probiotikus mikroorganizmusok, melyek az emberi mikrobióta rendszert alkotják törzsfejlődésünk kezdete óta jelen vannak bélrendszerünkben. Természetesen ezek az apróságok nem korlátozódtak csak a vastagbél területére, testszerte a bőrünktől kezdve a szájüregen át egészen az epehólyagunkig jelen vannak és segítik rendkívül komplex szervezetünk harmonikus működését.

Nem tudnék olyan orvostudományi szakterületet megnevezni, amelyen belül ne vizsgálták volna a mikrobiom működését és hatását az egyes kórképek kialakulása, gyógyítása terén. 2000-től kezdve egyfajta aranykorát éli a mikrobiom kutatás, hiszen soha nem látott számú kutatási eredmény született. A mikrobióta rendszer vizsgálata segítette olyan interdiszciplináris tudományágak létrejöttét is, mint amilyen a neuroimmunológia vagy éppen a neuro-pszicho-immunológia. Ezek a szakterületek többek között a bélrendszer és a benne élő mikrobióta rendszer hatását vizsgálják az idegrendszer, az immunrendszer és a psziché vonatkozásában. Ma már tudjuk, hogy kimutatható, finoman hangolt közvetlen és közvetett kapcsolat áll fenn a mikrobiom és az idegrendszer, a hormontermelő szervek, a szív- és érrendszer, az immunrendszer, illetve számos anyagcsere folyamat között.

 

A vírusokkal szembeni immunfolyamatokat is szabályozzák a bélbaktériumok?

Ha már immunrendszer és vírusok, akkor muszáj kitérni a mikrobiom szabályozó szerepére, hiszen ebben rejlik a fontos támogató szerepe olyan betegeknél, ahol súlyos immunreakció lép fel a fertőzés következtében. Vizsgálatokban már bizonyították, hogy a mikrobiom elemei főként a bifidobaktérium, a laktobacillus és a saccharomyces nemzettség tagjai képesek kordában tartani a Th2 sejtek számát (T helper 2), mely immunsejtek száma robbanásszerű növekedést mutat allergiás reakciók során. A bélbaktériumok immunmoduláló szerepe már az elsődleges kolonizáció után elkezdődik. Az újszülött jó esetben hüvelyi szülés közben végighaladva a szülőcsatornán már egy jó adag anyai flórát bejuttat a tápcsatornájába. Természetesen a kórházi környezetből származó, illetve az anya bőrén található mikroorganizmusokkal együttesen fog kialakulni a kisded bélflórája és az elsődleges kolonizáció az egymással versengő győztes baktériumok, vírusok, gombák és ősi archea fajok elegyéből jön létre. Az immunrendszerünk és a mikrobiomunk kéz a kézben formálódtak, fejlődtek ki. Az immunrendszer barátként címkézte fel a mikrobiom jótékony elemeit és a mikroorgnizmusok cserébe számos tápláló metabolittal látják el a szervezetet és teremtenek egyensúlyt az immunfolyamatok szerteágazó rendszerében.

Az új típusú koronavírus okozta megbetegedés lényegében a COVID-19, ennek súlyos szövődménye egy hirtelen fellépő offenzív gyulladásos reakció, mely során proinflammatorikus citokinek (gyulladásos faktorok) árasztják el a szöveteket, ezt nevezzük citokin viharnak. A folyamat a fertőzöttek számához képest ritkán fordul elő, de nehezen kezelhető életveszélyes állapotot idéz elő. [1,2]

Ne gondoljuk azt, hogy a testben zajló folyamatok, betegségek nincsenek hatással a mikrobiomra. Ugyan példaként említve az idegrendszer esetében nyolcszor több idegrost fut a bélrendszer felől az agyba, mint fordítva, az idegrendszer túlterheltsége, fokozott stresszhatás, súlyos trauma esetén disbiosis léphet fel a bélflóránkban, azaz egyensúlyi állapota megbomlik. Ugyanez mondható el krónikus betegségek vagy éppen felső légúti vírusfertőzések során is. [3] A fertőzés lefoglalja az immunrendszert, a vírus negatív változásokat idéz elő a mikrobiomban, a mikrobiom immunrendszert szabályozó funkciója gyengül, ezáltal a szervezet sokkal nehezebben küzdi le a betegséget és kedvezőtlenül reagálhat a kórokozó jelenlétére.

 

 

Központi szerepe van a szükséges és káros gyulladások közötti egyensúly fenntartásának

Kiterjedt kutatások utalnak arra, hogy a probiotikus törzsek képesek befolyásolni a bélrendszer nyálkahártyához rendelt immunsejtjeit, illetve a hámsejtek működését, anyagcseréjét is. A probiotikumok funkcionális szerepet töltenek be a szükséges és felesleges védőmechanizmusok, köztük az összes immunválasz (veleszületett és adaptív) közötti pontos egyensúly elérésében és megőrzésében ahogy azt korábban is említettem. [4]

Yan és Polk [5] 2011-ben végzett kutatásai alapján elmondható, hogy az immunválasz probiotikumok általi szabályozása mindig több biológiai interakció révén jön létre:

  • közvetlen kölcsönhatás a bélrendszer hámsejtjeivel
  • kölcsönhatás a dendritikus sejtekkel (fontos antigént, azaz a betolakodók jellegzetességeit bemutató sejtek az immunrendszer számára a bélrendszerben)
  • kölcsönhatás a tüszővel társult hámsejtekkel (másnéven Peyer-plakkok, melyek a bél lumenében immunológiai felügyeletet látnak el a nyirokcsomókhoz hasonló módon)
  • kölcsönhatás makrofágokkal (immunsejtek melyek bekebelezik és elpusztítják a kórokozókat, testidegen partikulákat)
  • kölcsönhatás a T és B limfocitákkal (rendkívül fontos sejtes elemei az adaptív immunrendszernek)
  • kölcsönhatás a génexpresszióval (gének kifejeződése, kódolt fehérjék meghatározása)
  • kölcsönhatás a jelátviteli utakkal

 

Milyen probiotikus törzsek segíthetnek?

2020. május 8-án Baud és munkatársai tanulmányukban felsorolták azokat a legfontosabb probiotikumokat, amelyek a COVID-19 okozta megbetegedés szervezetre gyakorolt súlyos hatásainak mérséklésével hozhatók összefüggésbe, ide tartoznak L. casei, L. gasseri, B. longum, B. bifidum, L. rhamnosus, L. plantarum, B. breve, Pediococcus pentosaceus és Leuconostoc mesenteroides. [6]

Egy másik tanulmány során Schmitter és kutató kollégái arra a következtetésre jutottak, hogy egyes L. paracasei és L. plantarum törzsek képesek csökkenteni az immun gyulladásos választ abban az esetben, ha az túlzott mértékű vagy szükségtelen. [7]

A probiotikus L. reuteri és néhány Lactobacillus törzs biofilmet képezhetnek, illetve olyan biológiailag aktív anyagokat állíthatnak elő, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkeznek. [8,9]

 

Immuntámogatás a bélrendszerből

A bélrendszerben velünk élő mikroorganizmusok nem csupán mederben tartják immunrendszerünk szerteágazó folyamatait, hanem képesek azt serkenteni is, amikor szükség van rá. Conte és Toraldo szerint a vakcina mellett a COVID-19 fertőzés elleni küzdelem legjobb módja az immunrendszer javítása probiotikumok és prebiotikumok alkalmazásával, amelyek képesek minimalizálni a COVID-19 fertőzés okozta gyulladást. [10]

Tudományos bizonyítékok támasztják alá a probiotikumok és egyes táplálkozási elemek (például vitaminok, nyomelemek és egyéb mikrotápanyagok) szerepét az immunfunkciók fokozásában, amelyek fontosak lehetnek a COVID-19 által okozott vírusfertőzés leküzdésében. [11] Alkalmazzuk bátran ezeket a kiegészítőket, hiszen egyre több eredmény igazolja hatékonyságukat és a 21. századi ember jobb életminőségét is biztosító szerepüket.

 

Hivatkozások:

[1] Huang et al., 2020
[2] Ragab et al., 2020
[3] Dhar and Mohanty, 2020
[4] Yan and Polk, 2011
[5]  Yan and Polk, 2011
[6]  Baud et al., 2020
[7]  Schmitter et al., 2018
[8]  Ayyanna et al., 2018
[9]  Jones and Versalovic, 2009
[10]  Conte and Toraldo, 2020
[11]  Jayawardena et al., 2020

 

Szerzői jogvédett tartalom © 2021.